Még támogatások nélkül is olcsóbb lesz a megújuló energia, mint a hagyományos széntüzelésű erőművek. A megújuló energia többségben lesz Ausztráliában 2040-ig, a kormányzati politikai támogatás nélkül is – elemzők szerint.
2040-ig a szenet és a gázt a szél és napenergia-napelem fogja felváltani 59%-ban.
Tovább a teljes napelem cikkhez.
Egy New York-i iskola úgy döntött, hogy szeretné megadni a lehetőséget a gyerekek számára, hogy megismerjék a szolártetők működését és hasznát, közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz.
A manhattani iskola 2003 óta zöld tetős iskola, és 2013-ban bővült egy napenergiatömbbel. Jövő évtől 24 állami iskolát látnak el egy 23 millió dolláros program keretében napelemes és zöld-tetős napenergiatömbbel.
A program ötletadója egy szülő volt, Vicki Sando, akinek a jelenlegi szolár- és zöld tetős iskolába járt a gyereke. Sando azt látta meg az iskolában, hogy a többségében túlzsúfolt iskolák nem használják ki a tetőterüket, ahogy ő fogalmazott, haszontalan kertjük pedig kínálja a lehetőséget.
Az iskolákban kiépített rendszer nem termel sok energiát, és nem kapcsolódik a városi hálózatra. Ugyanakkor lehetőséget teremt a gyerekek számára arra, hogy közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz és a környezetvédelemhez. Megismerhetik a napenergia-technológiát, az újrahasznosítható, tiszta energia működését és fontosságát. Már megszerzett tudásuk mellett új szemszögből foglalkozhatnak a zöld tető növényeivel mint kis energiatermelő egységekkel.
forrás: 365.reblog.hu
Napelem rendszer, 7500W - Drón légi videó
http://www.gsenapelem.hu/media
Ossza meg, segítse a napelemek terjedését. Köszönjük.
Az Adani Power India vezető magán napenergia vállalatai közül az egyik. Aláírtak egy megállapodást, hogy felállítsák az ország legnagyobb napenergia parkját.
Amikor a napenergia-napelem park elkészül több mint 16.6 milliárd kWh-t fog termelni évente és 15 millió tonna CO2 kibocsájtástól menti meg a Földet. A teljes befektetés hozzávetőleg 9 milliárd dollárt fog felemészteni.
Tovább a teljes napelem cikkhez.
A megújuló energiát használó háztartások legérzékenyebb pontja eddig az energiatárolás volt. Aztán a Tesla néhány hete bemutatta a megoldást: a Powerwallt. És bár a háztartási méretű akkumulátortelep árcédulája miatt továbbra is akadnak fanyalgók, a falra szerelhető, kompakt eszköz hétköznapi létjogosultságát most a dél-koreai globál cég is visszaigazolja. Aki ilyet szerel a garázsába, az este is nyugodtan használhatja a napenergiát.
Új lakossági energiatároló rendszereket mutatott be a Samsung SDI a müncheni Intersolar Europe 2015 kiállításon. A lítium-ion akkumulátorok elve szerint épített két új eszköztípus 5,5, illetve 8 kWh teljesítményű. Külön márkanevük és a fogyasztói áruk egyelőre még nem ismert, de az már igen, hogy a gyártó alapból 10 év teljesítési, illetve 5 év termékgaranciát vállal az újdonságaira.
A dél-koreaiak nem véletlenül Németországban debütáltak a háztartási energiatároló rendszereikkel: az energetikailag is egyre inkább önellátásra felkészülő okosotthonok térnyerése ugyanis éppen Németországban szembetűnő. Mintegy kétmillió háztetőn termelnek már áramot a kisebb-nagyobb napelem panelek és rendszerek, így a napenergia eltárolására képes eszközök iránt vélhetően itt kelthető fel a legkönnyebben a piaci érdeklődés, a szükséges kereslet.
Az ilyen kompakt telepek jelentősége abból ered, hogy Németországban a termelési csúcsidőben (jellemzően a déli órákban) a napenergia-termelés már képes az egész ország energiarendszerében “rengéseket” előidézni, így az otthoni akkumulátorok előnye voltaképpen kettős: ezek a rendszerek a visszatáplálással nem terhelik a hálózatokat, és a tulajdonos valójában önellátásra rendezkedhet be, mivel a csúcsidőben termelt energia eltárolásával este sem a hálózatról vételezi a fogyasztásához szükséges villamos energiát, hanem abból az “éléstárból”, ahova a saját termését pakolta.
Így válik megoldhatóvá az a tavaly szeptemberben L. Simon László által ismertetett kormányzati probléma is, mely szerint azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni Magyarországon, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél. (Az államtitkár sokat idézett logikáját meghazudtolva azonban idehaza is terjedni kezdtek azok a műszaki és pénzügyi konstrukciók, melyek azt bizonyítják, hogy mindenféle állami támogatás nélkül lehetséges az önálló energiatermelés és a túlzott energiafüggőség felszámolása.)
Tesla, Samsung, Mercedes stb.
A Samsung Münchenben bemutatott lakóházi akkumulátorai falra is, földre is szerelhetők (mivel lapos, a falra szerelési opció nyilvánvalóan helytakarékosabb megoldást eredményez – ezért is, hogy a Tesla eleve csak erre a megoldásra készült). És bár a távol-keleti akkuk formailag nem hajaznak a Tesla által bemutatott, 100 kilós Powewallra (vagy a kistestvérére, a Powerpackra), funkcionálisan pontosan ugyanarra valók, mint az amerikai “rokon”.
Az irány egyértelműen jónak tűnik: a Tesla és a Samsung mellett néhány napja a Mercedes is hasonló bejelentést tett. A német autógyártó egy olyan, saját fejlesztésű rendszert mutatott be, amelyben egyenként 2,5 kWh teljesítményű energiacellák találhatók, de melyből akár 8 darabot is össze lehet kapcsolni, s így még a háztartási méretre nézve is igen jelentősnek számító, 20 kWh teljesítményű energiatároló egységet lehet kialakítani.
A lakóházak energiaigénye mellett egyre inkább előtérbe kerül, hogy az elektromos és hibrid-elektromos járművek fokozatos térnyerése csak ráerősít a háztartási méretben megtermelt, zöld villamos energia eltárolhatóságára, mivel így egy ilyen rendszer a villanyautót is képes ingyen “üzemanyaghoz” juttatni. Azonban ez a fajta, összekapcsolható, igény szerint bővíthető akkumulátoros technológia másféle hasznosítási lehetőségek előtt is megnyitja a kaput: lehetővé teszi például, hogy azok a vállalkozások, melyek nem tudnak saját erőből a maguk számára elegendő megújuló energiát termelni, éjszaka, amikor olcsóbb az áram, megvegyék és eltárolják azt – hogy aztán akkor használják fel, amikor arra szükségük van.
A Cleantehnica szerint az energiatárolás új korszakba lépése egyre erősebben visszahangzó hír a világban, és az új területre várhatóan az összes fontos iparági szereplő belép majd. A “játékba” elsőként berobbanó Tesla a Powerwalljával máris sikeres, mert bár a trendi akkumulátorait meglehetősen borsos áron tette ki az ablakba, máris évekre előre megvan rá a kellő megrendelés. Kérdés azonban, hogy a piac, a fogyasztók tömegesen mikor, és hogyan reagálnak majd az új eszköz beszerezhetőségére, pláne, ha a napelem rendszerek ára a továbbiakban is csökkenni fog – ahogy azt legutóbb a Canadaian Solarra hivatkozva meg is írtuk. Ha drasztikus keresletnövekedés lesz, a prognózisok gyors árcsökkenést helyeznek kilátásba.
Mindezek a történések azon a szűrőn át is igen tanulságosak, hogy miközben a világnak nem csak a fejlettebb része (hiszen Chilétől Indiáig mindenhol előtérbe kerülnek a napenergiás beruházások) vette az olcsó napelemek kora felé az irányt, eközben Magyarország érezhetően más úton jár. Japántól Kínán és az Egyesült Államokon, illetve Dél-Afrikán át Indiáig sorolni lehetne, hogy hol hány gigawattnyi, napfényből nyert energiát terveznek beilleszteni a villamosenergia-rendszerükbe.
Egy évtizeden belül a napenergia kiteheti a világ villamosenergia-ellátás 10 százalékát, kiütve a szén és atomenergiát, mint alapértelmezett energiatermelési technológiákat.
A UBS mint befektetési bank, azt jósolja, hogy a napenergia-napelem kapacitás 2025-re háromszorosára fog növekedni, és 2025 és 2050 között szintén háromszorosára. A század közepére a UBS azt becsüli, hogy közel 3000 GW napenergia fog termelni szerte a világban.
Tovább a teljes napelem cikkhez.
Öt év alatt százmilliárd eurót esett Európa öt legnagyobb energiaszolgáltatójának értéke, mivel a szénalapú energiát preferálták a megújuló energiaforrások (napelem) helyett – állítja a The Guardian a Carbon Tracker Initiative tanulmányára hivatkozva.
A világgazdasági válság és az új, zöldenergiáról szóló európai szabályozások következtében a szénből nyert energia felhasználása 5 százalékkal esett, miközben a kontinens legnagyobb energiavállalatai 9 százalékkal növelték a fosszilis energiától való függésüket. A legnagyobbat bukó cégek között megtalálható az E.On, az RWE, a GDF Suez, az EDF és az Enel, melyek az uniós energiatermelés hatvan százalékát adják.
A jelentés számvetése szerint több mint száz új szénerőmű építését jelentették be, melyek azonban – tizenkilenc kivételével – soha nem épültek meg, többet viszont bezártak, így szénenergiából mára 19 gigawattal kevesebbet termelünk Európában. Mindeközben 203 gigawatt új kapacitás jött létre a megújulóenergia-előállítással kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhetően. Az Enel részéről ugyanakkor biztató, hogy a 2008-as, 4 százalékos szinthez képest mára 12 százalékra emelte a megújuló energia hányadát a teljes kapacitásához viszonyítva.
Új program
Tavaly októberben ráadásul új környezetvédelmi programban állapodtak meg az uniós vezetők, mely a szénből előállított energia további visszaszorulását eredményezheti, a tagállamok vállalták ugyanis, hogy kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Jelzésértékű, hogy nemrég a norvég kormány is a szénalapú energiával kapcsolatos befektetéseinek megvonásáról döntött, mely 122 különböző céget érint. Hatalmas összegről van szó: a skandináv országnak mintegy 900 milliárd dollárja feküdt olyan vállalkozásokban, melyek a fosszilis energiahordozókban voltak érdekeltek.
Napelem rendszer, 4500W – Drón légi videó
http://www.gsenapelem.hu
Ossza meg, segítse a napelemek terjedését. Köszönjük.
Egy új tanulmány bemutatja a napelem piaci részesedéseket, stratégiákat és előrejelzéseket 2015 és 2021 között világszerte egy 537 oldalas kötetben. A világban a napelem megoldások piaci arányai nőnek, ahogy a technológia hatékonyabbá válik, és kevesebb költségbe kerül.
Tovább a teljes napelem cikkhez.
Edinburgh azt tervezi, hogy a köztulajdonban lévő épületekre – szerte a skót fővárosban – napelemeket szereltet, közösségi finanszírozásban. Az ok egyszerű: csökkentenék a szmogot a városban, és az iskolákat (meg persze a tanács épületeit) olcsó áramhoz juttatnák. A mi kormányunk szemével nézve mindez persze úgy is olvasható, hogy a skótok (is) megkattantak.
Az edinburghi városi tanács azt tervezi, hogy a városi tulajdonban lévő épületek tetejére napelemek telepítését engedélyezi. Ez lehet a legnagyobb közösségi tulajdonú városi megújulóenergia-projekt az Egyesült Királyságban, melynek eredményeként középületek, iskolák, szabadidős és közösségi központok tetején jelennének meg a szolárcellák a következő években.
“Ez fantasztikus hír Edinburgh számára, mert hosszú távú környezeti, társadalmi és gazdasági előnyöket jelent a városnak” – kommentálta a hírt a ClickGreennek Adam McVey, a főváros közlekedési és környezetvédelmi tanácsosa. Hozzátette: a közösségi finanszírozás mint megoldás ráadásul lehetővé teszi, hogy a helyi emberek tudatosabban vegyenek részt a zöldebb, fenntartható környezet kialakításában.
A közösségi projekt financiális oldalról úgy néz majd ki, hogy a szervezetek és magánszemélyek – akik szeretnének befektetni – részvényeket fognak kapni, ami után az ECSC (Edinburgh Community Solar Cooperative – Edinburghi közösségi Napelem Szövetkezet) éves kamatot fizet. A részvények értékesítéséből pedig az ECSC elkezdi a napelem rendszerek telepítését. Lang Banks, a WWF Scotland igazgatója szerint a városi tulajdonra telepíteni a napelemeket okos lépés, amit azonban minél több ingatlantulajdonosnak is követnie kellene, mivel az így elérhető energiapotenciál óriási – nem utolsósorban azért, mert a jelenlegi kihasználtsági szint meglehetősen alacsony.
Skóciában több mint 35 ezer lakás és 600 üzlethelyiség van napelemtáblákkal felszerelve, de mindezek közül Edinburghban csak alig több mint ezer ilyen található. A WWF Scotland legfrissebb, áprilisban végzett felmérése szerint az átlagos skót fővárosi otthon fény- (illetve: világítás) és villamosenergia-igényének 113 százalékát képesek volnának megtermelni, illetve becslések szerint a napkollektoros melegvízpanelek az átlagos háztartás melegvíz-szükségletét is kielégíthetnék.
A skót főváros 2020-ra kitűzött célja leírva is elképesztő: Edinburgh szén-dioxid-kibocsátását 5 év alatt 42 százalékkal csökkentenék – jelentős mértékben a napelemprojektekre támaszkodva.
A világ az olcsó napelem felé száguld, és most éppen nagyon jó évek várnak a napelemgyártókra, mert termékeikkel a világ jelentős részén ugyanannyiért tudnák előállítani az áramot, mint a hagyományos erőművekkel – írtuk nemrég a Bloombergre hivatkozva. Majd hosszasan sorolta, hogy Japántól Kínán és az Egyesült Államokon, illetve Dél-Afrikán át Indiáig hány gigawattnyi, napfényből nyert energiát terveznek beilleszteni a villamosenergia-rendszerükbe.
